2010. május 31., hétfő

Amint a pénz motiválja az embert, már nem lehet olyan jó, mint az, akit a belső késztetés, a lelkesedés hajt. (by S.V )

Rég voltam ennyire összeszedett fejben.
Ez most abban merül ki, hogy a fejemben van az összes dolog ami a suliba kell erre a két hétre, és közben már a fejemben van a Lady eddigi történései és a Miss is. Ladyre befejeztem a frisst, már csak Csillának át kell küldenem és át kell néznie. Este pedig már fent lesz!
Közben írom a Miss következő részét, pedig a friss még nem rég került fel. De közben ha valami eszembe jut azt írom egy lapra, hogy megmaradjon az ötlet gondolata és közben írom nektek a Misses megismerkedést is. :D Nem felejtettem ám el! :D

Tegnapi napom viszont dührohamos volt. Össze törtem a bögrémet ami éppen a kezembe volt mikor Seb kieset... Nem igazán vagyok az a magamban fortyogó típus. :D Most ezt Peti szívta meg,. mert picit rajta vezettem le. :( :D Szegényem...

A sulival viszont nem vagyok kibékülve. A matekkal és az angollal nagyon megszenvedek. Úgy matek tancit kaptunk idén és arra alapoz ami nincs, magyarul a tavalyi tudásunkra. Eléggé szigorú. :S

Így vissza térve a találgatás egész jól ment. :D Most nem összesítek, inkább keresgéltem picit, és itt vannak az idézetek szöveg környezettel: ( jó hosszú )



1: - Gondolom akkor a hétvége minden napján hulla fáradt vagy. – mosolyogott még mindig.

- Ebben a hajtásban nincs időm fáradtnak lenni. – nevettem. Pont végig értünk a pályán. Megköszönte a válaszokat én pedig siettem vissza a motorhome-ba mert volt még egy megbeszélés a sajtó részleggel.

…….

2: Annyira pedig nem lehetett amatőr a kerék felszerelő, hogy rosszul rakta felé és észre sem vette. „Akármi megy tönkre, valaki mindig előre tudta.” zengett a fejembe Ben kedvenc mondata. Szegény kerék felelős, biztos, hogy hatalmas tortúrán ment át azóta. Picit rossz volt, hogy nem voltam ott, és nem tudtam Bentől megvédeni.

……..

3: - Kívánlak, szóval a hotelban nem menekülsz. – súgta a fülembe. – Egy közös zuhany? – nézett a szemembe.

- Benne vagyok. – vigyorodtam el.

- Ezt beszéljétek meg inkább a hotelba, ne mások füle hallatára! – mondta Tommi fej rázva.

- Az ifjúkori romantika megköveteli, hogy radikálisak legyünk. - vontam vállat. Vigyorogva hagytuk el a pályát, remélem holnap is épp ennyire fogunk vigyorogni.

……

4: Tőlem volt félni valója, Evatól már kevésbé.

- A férfiak buggyantabbak, mint a kéthetes ráksaláta egy szép júliusi napon. – sóhajtott fel színpadiasan. Annaval összenéztünk és az ő szemében is láttam, hogy közel áll a nevetéshez. Beharaptam az ajkam, hogy fel ne nevessek a sok pasi közt. Szerencsére gyorsan elmondta a dolgait így hamar kimehettünk a teremből. Annaval elsők közt rohantunk ki és egymásba kapaszkodva tört ki belőlünk a nevetés.

- Rák saláta..- nevetett Anna teli torokból. – Ráadásul Júliusba.. Sebi júliusi. – nevetett még jobban.

- Tényleg! – nevettem én is vele. Igazából annyira nem volt vicces, de mégis jól esett egyet kacagni.

…….

5: - Tévedés volt ez a sok pia, egyezzünk meg ebbe, és fedezlek mindenkivel szembe. – mondta lágyabb hangon.

- Tévedni emberi dolog, de azért velem is előfordulhat. – mondtam vihogva. – Ajaj, mikor szállunk le? – kérdeztem még mindig vihogva. Tudtam, hogy nem kéne ezen ennyit derülni.

……….

- 20 perc. – nézett az órájára. – Szedd össze magad, mert nem véletlen kellett előbb jönnünk. – figyelmeztetett.

- Én azt se tudom miért jöttünk előbb. – rángattam meg a vállamat.

……

6: - Mesélj. – nem kérte. Parancsolta. Elhadartam neki a Tommival folytatott beszélgetésünket, hogy csak magamnak nem vallom be de örülök a gyereknek. Meg azt, hogy öröm fogott el mikor felmerült a házasság.

- Látod? Ezt tette velem! Nemrég hallani se bírtam frigyről, gyerekről! Nem gondolod, hogy lezüllöttem? – kérdeztem elkeseredetten.

- Szerintem csak végre beindult benned is az ami egy normális nőbe megvan egyből. – mondta nevetve. – Nem olyan nagy csapás ez!

- De az! – akadtam ki, hogy még ő sem érti meg. – Teljesen kifordultam magamból.

……..

7: – Már mindkettőtöknek törték össze a szívét. Annál rosszabb nincs. Akkor meg ? – tártam szét a kezem.

- Az csak duma, hogy a szív tud a legjobban fájni! Szentimentális hanta! – vágta rá Kimi. - Aki ezt elterjesztette, annak még egyik golyója se fájt, nemhogy mindkettő, plusz a jogara! – halálosan komoly fejjel mondta, belőlem pedig kitört a nevetés.

- Hát se vagy százas. – kacagtam. Bementem az irodámba még mindig nevetve és magamra zártam az ajtót.

……

8: Kiélveztem minden pillanatát annak, hogy átlagos nőnek éreztem magam aki háztartás vezet és pakol a férje után.

- Férj, nem is a férjem. –nevettem fel hangosan.

- Szeretnél a Feleségem lenni? – ölelt át hátulról és bele csókolt a nyakhajlatomba.

- Feleségem. Összerándul a gyomrom a szó hallatán. Ez annyira felnőtt dolog. Tuti, hogy jelzálogunk is lenne. És riasztó a betörők ellen. – vicceltem el a dolgot. – Sebi a szerelem egyenlet két ismeretlennel. Miért akarsz bele még nehezítésként gyököt is tenni meg törtet?

- Ez most annyira tipikus volt! –nevetett fel.

……….

9: - Ön az egyetlen ember, aki önt valaha is zsenialitással vádolta. – jött oda egy őszes hajú pasi.

- Viszont én vagyok az egyetlen ember, akinek a rólam alkotott véleményére adok is valamit. – néztem rá majd lehúztam a Vodka Gint amit éppen kitöltött nekem az légi utas kísérő. Halkan felnevetett majd megfogta a kezemet és kezet csókolt.

- Örülök, hogy önnel utazhatok egy repülőn. – hajtotta picit meg a fejét. – Kíváncsi vagyok ezen a hétvégén mivel rukkolnak elő.

- Köszönöm Mr. Ecclestone. – mosolyodtam el. – Ezt bóknak veszem.

……..

10: - Vannak, akik azt hiszik, a futball olyannyira fontos, hogy úgyszólván élet-halál kérdése. – mondta Sebinek aki mellett ült, majd hozzám fordult. - Mindig elszomorít, ha ilyen véleményt hallok. Biztosíthatok mindenkit: a futball sokkal, de sokkal fontosabb! – a mondat végére vigyorom leolvadt. Ezt már túlzásnak éreztem.

- Ben! Isten megteremtette az óceánokat.. a tavakat.. aztán Téged is. De tudod, mindannyian követünk el hibákat! – vettem oda majd kivonultam a szobából. Nem voltam mérges, sokkal inkább nevethetnékem volt attól, hogy a pasik mennyire oda vannak ezért a sportét

……

11: . Sebi megindult felé a gyerek felugrott a székből én pedig leugrottam a bárszékről és elkaptam Sebi felkarját amiben az izmok pattanásig feszültek.

- Öregem, Te egy igen komoly érv vagy az abortusz mellett. – mondtam még neki végső döfésként és elrángattam onnan Sebit. Betessékeltem a szobájába ahol Tommi éppen a kanapén ülve laptopozott.

- Tiszta ideg, nyugtasd meg. – néztem Tommi szintén kék szemeibe. Bólintott én pedig nyomtam egy puszit Sebi arcára és vissza mentem a büfébe.

………..

12: . - De te sokkal gyerekesebb tudsz lenni.

- Lehet de én legalább nem vagyok egy egész világ által ajnározott pilóta. – vágtam vissza.

- Mert az űber okos parancsolgatós mérnök stílus jobb? – kérdezett vissza.

- Ez most nekem fájt. – nevettem fel. – Meg állsz?

- Nem. – mondta vigyorogva.

- Az ígéret szép szó! – néztem rá bosszúsan.

- De a Landwirtschaftshaustellungen még szebb! – vágta rá nevetve.

- Sebastian! Be fogok pisilni! – mondta picit hisztisen. És persze csak annyit értem el, hogy kinevetett.

- Nem kéne tönkre vágnod a Mercit. – mondta míg a könnyeit törölgette.

- Nem izgat a Mercid. Állj meg! – csaptam rá a combjára, de ahogy az arcát láttam nekem fájt jobban.

…….

13: - Aki a kicsit nem becsüli… - ölelt át hátulról Sebi.

- Az simogassa. – vigyorogtam hátra rá. Imádom amikor nevet. – Szúrsz. – jegyeztem meg a puszija után.

- A borosta nem szúr, csak tudni kell a megfelelő oldalra születni. – vigyorgott.

- Akkor én is növesztek szakállat és akkor a megfelelő oldalon leszek. – villantottam rá egy ártatlan mosolyt. – Majd ha borostásodik nekem ott lent. – mutattam a lábamra és a szemérmemre. - Majd én is csak annyit mondok, hogy jó oldalra születtem. – mosolyogtam angyalian rá.

…..

14: - Íratlan szabály, hogy akkor az egyik nagyon elszemcsésedik és akkor vége a versenynek számunkra. – fordult Christian felé.

- Az íratlan szabályokat mindig analfabéták írják. – vetettem oda neki. – Lágyon könnyebb elrajtolni és gyorsabb is így tetemes előnyre tehetünk szert gyorsan és ha már a gumik nagyon fogynak lesz akkora előnyünk, hogy a srácok vissza vegyenek. – fordultam most én Christian felé.

……

15: - Biztos vagyok ebben? – nézett rám Sebi mikor megkapta a kávéját ő is. Agyon volt tejjel öntve neki és kalória mentes édesítővel, aminek magában is borzalmas íze volt. Belekortyolt és nagyon fancsali arcot vágott. – Ez rossz. – vágta a pofákat.

- Nincs rossz kávé, csak akarat gyenge ember. – mosolyogtam rá két korty kávém között. Kinyújtotta a nyelvét rám majd eltolta a poharat maga elől.

- Nem a te hibád. –nézett rá a pultos csajra vigyorogva. Nem nagyon látszott a csajszin, hogy akár egy percig is magát okolta volna azért mert Sebi szerint rossza kávé. – Elmegyek fogat mosni. – húzta el a száját.

……

16: - Sportoltok valamit? – kezdeményeztem a beszélgetést.

- Én és Devil focizunk. – mondta Dömbi mély hangon.

- A sportot sosem késő elkezdeni, úgyhogy én még várok. – vigyorgott rám Csiszi. Már biztos voltam benne, hogy ő a csapat feje, és szószólója is. Független ettől Mokko jött oda hozzám.

- Én sport szerűen alszom. – vigyorgott mellőlem Mokko.

…..

17: - És vágytok hírnévre? – vigyorodtam el. – Van valami okom azt gondolni, hogy még a két focistán kívül ti is lehettek valakik a világnak? – néztem a másik kettőre.

- Én motorozom. – mosolygott Mokko. – Nem profi szinten, de megyeget.

- Én soha nem leszek híres. Nem csinálok semmit. – mondta vigyorogva és vállvonogatva Csiszi. - Semmit,de semmit. Régen még rágtam a körmöm, de már azt sem csinálom.

- Mindenki jó valamire. – mosolyogtam rá. –Ha más nem hát elrettentő példának. – erre felnevetettek. Biztos voltam benne, hogy karót nyelt spinénk hittek.

…..

18: - Járjuk be Velencét. – jött oda Zsuzsa is segíteni. Erre mindenki elkezdett szedelőzködni. 5-7 méterenként voltak árusok, akik ugyan azt árulták, ugyanannyiért.

- Nem az a baj, hogy nagy az isten állatkertje, hanem hogy alacsony a kerítés. – sóhajtott mellettem volt tanárom Gábor. Erre én is nevettem már.

…..

19: - Nem félek tőled. Csak nem értelek. Nem vagyok szexbomba, hogy ennyire akarj. – sóhajtottam. Elegem volt a titkolózásból, ami azért az én munkába elég rossz állapot. Fejben rá is fogtam a babára. Még a végén mire megszületik annyi lesz a rovásán, hogy 20 éves koráig szobafogságba lesz.

- A férfiak nem csupán szexbombára vágynak. – mosolyogott rám elnézően, mint egy kisgyerekre. - Olyan nő kell nekik, aki szellemes, okos, intelligens, vidám, érzékeny, kitűnően főz és mellesleg szexbomba is.

- Tehát nem én. – vigyorogtam.

- Szerintem meg ez pontosan rád igaz. – mosolygott még mindig ugyan olyan elnézően.

…..

20: - Szívesen elképzelnélek meztelenül magam alatt. – vigyorgott Csiszi. Kibújt a szög a zsákból. Csak vigyorogtam. 9- 10 évvel fiatalabbak voltak mint én, ezt ő sem gondolhatta komolyan. A busz pont megállt egy benzinkútnál így felkeltem és megindultam a kistáskámmal a kezembe, hogy leszálljak mozogni egy kicsit.

- Engem nem lehet elképzelni, engem ki kell próbálni! – fordultam még vissza nevetve. Teljesen megdöbbentek. Gondolom azt hitték ettől majd megsértődöm. Korábban kell ahhoz felkelni, én már rég túl vagyok ezeken a gyerekes hülyeségeken.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése