Bár az a lényeg, hogy az ember mindig magában higgyen, azért egy kis segítség másoktól nagy áldás tud lenni.

Már csütörtök van! Szombaton pedig tali! :D Iszonyatosan be vagyok sózva, bár ma időm nulla. :D

Viszont az, hogy nincs időm nem szab gátat semminek, mert van egy jobb kezem akit imádok és nagyon sokat köszönhetek neki, pedig nem olyan rég kezdett el nekem segíteni. Csilla drága minden egy személyben. Ápolja a lelkem mikor kiborulok, segít dönteni mikor megakadok, ötletet ad, ha a hajam tépem mert nem tudok tovább lépni. Ha nem érek rá, vagy valami oknál fogva nem tudom rendesen megnézni az időmérőt vagy a versenyt jegyzetel nekem, hogy megtudjam írni a fejezetet. Átolvassa és angyali türelemmel javítja a dolgokat. Most pedig szervezi velem a talit, segít sütni, pakolni, vigyáz rám, hogy a jó vonatra szálljak fel és jó helyen szálljak le. :D Együtt örül velem mikor valami jó történik, hogy szinkronba szidja Webbert és a többi pilótát ha betesz egyikük Seb versenyének. Elviseli a kiborító énem ami nagy szó! :D A leghülyébb ötletembe is benne van. :D Bármit kérek ahogy tudja megcsinálja, vagy segít. Szóval ezt a bejegyzést abszolút neki ajánlom! =)

Persze sorlohatnám még, hogy ki az aki sokat segít, de Csilla az ki a legtöbbet segít.
DE: Réka, aki azért könyves mert volt olyan aranyos, hogy egy terhességről és szülésről szóló könyvet küldjön nekem, Gicca aki mindig megmondja a frankót és Csillával együtt elkap, ha elszalad velem a ló.
DE: hatalmas hálával tartozom az összes rendszeresen komizónak is akik elmondják a véleményük, találgatnak és ezzel engem is tovább lendítenek az írásban. Külön hatalmas köszönet még azoknak akik már a Csillogó Cirkusz óta kitartanak mellettem.

De köszönet mindenkinek aki olvas!! :D

IMÁDLAK TITEKET!!! :)

( És még nem is említettem a legeslegjobb csajt az életembe aki ugyan az írásban nem segít, de átél velem olyan helyzeteket, amiket beleszövök a történetbe. Jó vagy rossz ő velem van, és nevet. :D Mit nekünk az eltévedés a vonaton, mit nekünk a buli utáni bunyó, mit nekünk a pánik. Szóval halkan csendben nem igazán ide tartozóan legalább akkora dicséret és köszönet jár Németh Renátának is!! :) )


"Barátom! Te sohasem vársz el tőlem túl sokat. Boldog vagy, ha sikert érek el, de kudarcaim sem változtatnak meg. Megadsz nekem minden segítséget, ami csak tőled telik - de még ennél is fontosabb, hogy itt vagy nekem."