Ha az iskola az életre készít fel, akkor nem félek a haláltól.

Úgy érzem minden energiám elszállt.
Itt ülök a gép előtt fél pár zoknival a lábamon gatyába meg egy topba vacogva elfolyt sminkkel és kócos hajjal. Elég szánalmas látvány lehetek. Túl vagyok 8 órán, és úgy érzem magam mint akit kifacsartak. Megírtam egy Petőfi TZ-t és végig szenvedtem a napot, hogy nap végére még tesizzek egyet.
Frontos vagyok ezért reggel óta fáj a fejem nagyon, és a lábam ujja begyulladt szóval nagyon király minden.
Gépeléshez alig bírom mozgatni a kezem. :D Full szánalom. :D Persze én hülye fenn maradtam megnézni a Spanyol-Argentin meccset így csak 5 órát aludtam. :D Nagyon okos vagyok mondhatom. :D

Ennyit a nyavalygásomról.

Köszönöm mindenkinek a biztatást a sulihoz. :D
Most jön pár eseménydúsabb fejezet legalábbis ezt tervezem. Mindenki előre fél és ezt imádom. :D Még nem tudom mi jobb. Mikor nem szólok és hirtelen ér titeket a sokk vagy ha felkészültök és találgattok. :D
Totál le vagyok maradva mindenhol ahol eddig olvastam... bocsi mindenkitől hétvégén próbálok majd mindenhol pótolni. :D
A.J-nek üzenem lévén hogy meg akar keresni most már lassan, hogy vállalom a következményeket. :D

Tudok róla, hogy nem sokat segítettem azzal, hogy elmondtam annyit, hogy a nagy bumm előszele benne volt az előző fejiben :D De igazából ahogy tervezem elég furmányosan lesz megoldva, és remélem üt akkorát, hogy senki nem gondolt rá. :D

Most így ennyi. Valamit még akartam, de totál kiment a fejemből. :D Majd talán eszembe jut. XD
Ezzel búcsúzum.
Szurkoljunk Sebinek nagy hanggal, a Világ tudtára adva, hogy szeretjük a mi kis németünk. Lassan elnyomja az ellenszurkolók rikácsolása a mi boldog és biztató skandálásunk.

És mivel most épp gyűjtögetek pár jó iskolás idézetet hoztam nektek is:

Az iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye.

Amíg lesz iskola, mindig lesz olyan is, aki bekattan tőle.

A legelső, amit a gyerek megtanul az iskolában, az az, hogy mennyi zsebpénzt
kapnak a többiek.