2011. április 4., hétfő

Várom..Várom..Várom.. de azért a kisujjam nem mozdítanám meg...

Ülök, és várom a csodát.

Várom, hogy a fejembe másszon a matek és az angol....
Várom, hogy egyik percről a másikra megoldódjanak a gondjaim...
Várom, hogy végre legyen pihenőm, nyugalmam. Csak pár nap csönd. Kint és a fejemben.
Várom, hogy megtaláljon a szobámba gubbasztva az igazi....
Várom, hogy a körülöttem lévő emberek érzelmei megváltozzanak, és pozitív legyen minden.
Várom, hogy a kórházból jöjjön a lelet, és megtudtam, mi van velem.
Várom, hogy megírja magát a komi...
Várom, hogy kedd este legyen és nézhessem a BL meccset, és várom, hogy hétvége legyen és izgulhassak az F1-en
Várom, hogy mindenki komit írjon a friss alá.
Várom, hogy az életem élje magát.

Szánalmas... =D A lustaság netovábbja...

1 megjegyzés:

  1. :D Átérzem, de sajnos nem repül a szádba a boldogság sült galambként. :D

    VálaszTörlés